VITÉZTELEP

vitéz Katus Imre

(1890-1947)

Az I. Világháborúban 1916. év telén az olasz-magyar fronton teljesít katonai frontszolgálatot, majd 1917. februártól az orosz fronton harcol.

Károly főherceg, József főherceg és IV. Károly király 1916-17-ben hat esetben tünteti ki harctéri érdemeiért vitézségi éremmel.

Brusszilov orosz tábornok vezete offenzíva első heteiben megsebesül, 1917. decemberben szovjet-orosz hadifogságba kerül Szibériába. 1919. tavaszán megszökik a fogságból és 1919. év májusában a szegedi Mars-téri laktanyában jelentkezik szolgálatra az akkor alakuló Nemzeti Hadseregbe. Darutollas katonaként részt vesz a Duna-Tisza közi átvonuláson, Magyar Pál tiszti különítményének szakaszparancsnoka.

1919-ben rész vesz a kiskunhalasi direktórium 6 fő köztörvényes,- és politikai bűnelkövetőjének az elfogásában, majd Siófokra és Budapestre történő darutollas katonai bevonulás során számos, a Tanácsköztársaság hatalomrajutásában résztvevő köztörvényes és politikai bűnözőt vezetett a statáriális bíróság elé.

" Délután félnégyre érkezik vissza a lovasjárőr csapat. Eredménytelen a gyújtogatók felkutatása, de öt direktóriumi tagot elfognak. Néhány perc múlva újabb három, volt vörös agitátort hoznak a halasi polgárok. Szinte már megszoktuk, hogy a civilek félig agyonütve hozzák elénk a volt tanácstagokat. Most is ez történt" (Magyra Pál szd., írnok)

 A Trianoni diktátum előtti hetekben Besztercebányáról (ma Szlovákiában található) Mélykútra, majd 1927-ben véglegesen Kelebia-Vitéztelepre telepítik államilag.

vitéz Nagybányai Horthy Miklós 1924. június 15-én vitézzé üti, majd vitézi telekkel jutalmazza Kelebia-Vitéztelepen.

1923-1926-ig a m.kir Honvédség tartalékos állományába kerül, annak utána, hogy 1923-ban összeütközésbe kerül a "Nemzeti Hadsereget átvilágító bizottság" V. kerületi parancsnokság katonai elöljáróival. A kialakult vita a volt Tanácsköztársaság Vöröshadsereg magasan képzett főtisztjeinek és egyes tisztjeinek (Vörös János, Jány Gusztáv, Sztójay Döme és mások) átvétele a m.kir. Honvédség állományába, -  mint darutollas katona ezt nyíltan ellenezte. Tartalékos állománya idején a Bajai Katonai Technikai Sportszövetségben dolgozott, s egyben megélhetését az "ideiglenes" vitézi birtokainak, földjeinek a műveltetéséből fedezi. 1927-től reaktiválja a Honvédség.

A II. Világháborúban az orosz fronton, majd a Bácskai hadműveletekben vesz részt. 1944-ben az Újvidéki hídon súlyosan megsebesül, hosszas szenvedés után 1947-ben meghal.

1949-ben Jugoszláviából érkező "II. Világháborús bűnöket vizsgáló bizottság" keresi, a Kelebia-Vitéztelepi temetőbe hivatalos magyar exumálási engedéllyel érkeznek, hogy kihantolják, mint háborús bűnöst. A kihantolás előtti "népi meghallgatás" után, valamint az egykori bácskai Szenttamás, megszálló magyar-német helyőrség káplánjának (Sábics Antal atya) tisztázó valllomása alapján háborítatlanul hagyják nyughelyét.  Halála után az új Rákosi (bolsevik) hatalom a családját kuláklistázza, osztályidegenné minősíti és teljes vagyonelkobzással sújtja.

Ezzel együtt Kelebia-Vitéztelep 1923-1930 között épült házainak nagy részét államosítják, lebontatják, s építőanyagaikból elszórt, igénytelen, több kisméretű épületet kereálnak össze. Így a Vitéztelep eredeti település szerkezete és egysége egy elmaradott, parcelázott-szórt tanyás települési rendszerré alakult át. Vitéztelep villanytelepét egyszerűen szétverik és felgyújtják, s a környék így az 1960-70-es évek közepéig valóságosan is középkori sötétségbe borul, a politikai sötétség és népbutítás mellett. Csak a még korlátozottan működő iskola marad világító mécses, tanítóival és tanulóival, míg meg nem szüntetik ezt a szellemi bázist is végérvényesen.

 A helyi TSZCS-k szervezésével a volt uradalmi cselédmajorok (Belmajor, Almajor, Ivánka-major) indulnak lassú fejlődésnek, s Kelebia-Vitéztelep nevét törlik. Az alföldi betyárvilágból ismert Szabadka-Kelebia puszta rosszhírű (négy város: Szabadka-Szeged-Halas-Majsa marháit ellopó/elhajtó) betyár csomóponti-útvonal "Négyes-járás" szinonímájaként (szomszédságra hivatkozva) Négyestelepre módosítják hivatalosan a település nevét. A már "szocialista" fejlődésnek indult Négyestelepet (az eredeti településre már csak iskolájában és temetőjében hasonlító résztelepülést) közigazgatásilag Belmajorhoz/ Kisszálláshoz csatolják.

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat