VITÉZTELEP

Kelebia-Vitéztelep felégetése

1948. július közepén a Kelebia-Vitéztelep 51 teljes telkes vitézi házaiból több mint tíz gyulladt ki az egyik éjszaka. Vitéztelep legnyugatibb (első) vitézi birtokát (vitéz Katus Imre) hajnalban gyújtották fel. A mellette lévő zártkertes vitézi házak gazdasági épületei porig égtek. Több helyen a vitéz családok főépületei is leégtek hajnalban. Az Államvédelmi Osztály (AVO) a tűzeset kapcsán „jelen volt", a tűzoltóság nem vonult ki, mert „az AVO intézkedett helyette", a tűz gyors volt és pusztító. A vitéztelepi villanytelep főépülete sértetlen maradt ekkor.

1948. július végén ismét tűz ütött ki a Kelebia-Vitéztelepen. A tűz ismét a nyugati oldalról indult, ismét tizenegy-néhány vitézi ház éget le, az előző tűzesetben megmaradt ingóságok is semmisültek meg. Az Államvédelmi Osztály (AVO) a második tűzeset kapcsán is „jelen volt", a tűzoltóság nem vonult ki, mert „az AVO intézkedett helyette". Érdekes módon „még széllel szemben is terjedt a tűz", mert a gazdasági épületek félig-meddig égtek le több helyen, és a cséplésre váró búzakéve keresztek (kazlak) elvezették a tüzet a főépületekre, amelyek porig égtek- állt az AVO jelentésekben. A villanytelep nagy részben megsemmisült. 

A színtiszta téglaépületek anyaga is elégett, maga a tégla is, még a földben lévő alaptéglák is kiégtek a talajból, ezt bizonyította a leégett házak szalagalapjait jelző gödrök megléte a tűzesetek utáni hetekben...Mily csodák nem történtek 1948-ban!  

A vitéztelepi tűzesetek nem kaptak nagyobb jelentőséget, hisz a vitéztelepi tüzek előtti napokban a volt uradalmi földeken is tűz pusztított. A vizes és szeles nyáron „lefeküdt" búzatáblákat gyújtották fel „ismeretlenek", s ezzel egy időben börtönbe hurcolták a vitéztelepiek egy részét, mint gyújtogatókat, akik a nép búzáját égették el. A vitéztelepi házak felégetésekor szinte senki nem volt már a vitézi házakban, mert akik nem menekültek külföldre, vagy az AVO nem verte őket agyon saját házukban, börtönben ültek. Az asszonyok és gyerekek bujkáltak a messzebb lakó rokonaiknál.

A volt uradalomban már 1947. év nyarán is volt gabonatűz, amelyet a gőztraktorok és cséplőgépet „okoztak". Persze nem a gépek normális és szakszerű üzemelése okozta a tüzeket, hanem a képzetlen népi-gépkezelők tudatlanságból eredtek a károk. Mert, hiszen az uradalmi gépészek már elveszítették becsületüket! Menesztették őket, volt, akinek a házát is felgyújtották.

Az 1947-es tűzeset arra is jó volt, hogy Kisszállás beiratkozzon az állami tulajdonú mezőgazdasági nagy-géppark létrehozása területén kiírt versenybe. Itt jött létre 1947. novemberében a kommunista Magyarország első állami gépparkja, amelyet csak az 1948. áprilisi kormányrendelet (4910/1948. Korm. r.) véglegesített.

Mi volt az első állami géppark feladata? Az uradalmi és vitéztelepi erőgépek vas anyagainak a gyűjtése, például úgy, hogy a Boncompagni-birtok „tűzveszélyes" gőz és ásványolaj hajtású körmös traktorait feldarabolták hulladék-vasnak és Budapestre küldték, új, korszerű népi-traktorok építésére... A vitéztelepi villanytelep villámelhárító vasoszlopait és a keskeny nyomközű vasúti pályáját (csak 150 méter épült meg belőle, fűtési-farönkök mozgatására) is hulladék vasnak használták fel. 

Ez a "szép" munka folytatódott 1948-ban is. A vitéztelepi tűzesetek nem szűntek meg. Pédául 1949-ben ismét felgyújtották a vitéztelep nyugati oldalán lévő, nagyjából visszaépített, hiányos telkeken álló néhány házat. Az akkor felégetett néhány vitézház téglamaradványait 1952-ben pénzért(!!!) értékesítette az első TSZCS, amely "díjtalanul kapta" meg a romokat....messziről érkező (szabolcsiak, tolnaiak) szegény embereknek adták el a téglákat, hogy így segítség a házépítésüket....  

K.K.

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat